Blog - Szászváros története
Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a 13. századból származnak. II. András király könyvében, az Andreanumban még Waras-ként írnak róla. A lakosság nagy része akkoriban szász telepes volt. A török támadások miatt számuk drasztikusan lecsökkent, majd kihaltak. Az így fellépő problémát a románság betelepülése orvosolta.
Fontos történelmi esemény zajlott itt 1849-ben, ugyanis Bem honvéd seregére vereséget mértek a császári csapatok.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható a magyarok, a németek és a cigányok száma sem.
Egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig a Szászvárosi járás székhelye Hunyad vármegyében. 2002-es összeírások alapján a lakosság döntő többsége román nemzetiségű, de élnek itt cigányok, magyarok, németek és egyéb nemzetiségűek is.
Kulturális központnak számított, hiszen itt állt az I. Apafi Mihály alapította középiskola. Ezen kívűl más középiskola a megyében nem volt. Az épületet a huszadik században többször is renoválták.
Az épület bejárata előtt állt egykor gróf Kuun Géza és gróf Kún Kocsárd mellszobra. Mindkettő mostmár a város református templomában látogatható.
Fontos kulturális momentumnak számított, amikor itt nyomtatták ki a cirill betűvel íródott román ősnyomtatványt, a Szászvárosi Ószövetséget a 16. században.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Szászvárosi románok
Történelem, intézmények, kultúra, magyar-román kapcsolatok.
Szászvárosban több olyan személyiség született, akik világhírt szereztek maguknak és városuknak is.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Ma minek mennénk múzeumba?
„Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.
Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).
Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.
A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.
Irány Várpalota!
Limpár Péter